Energiakulcs® - Kulcs a jövő épületeihez

Az ismertetés célja nem az, hogy szakavatott energetikussá váljon az olvasó, hanem az, hogy el tudjon igazodni a választási lehetőségek között.

Bevezető


Ahhoz, hogy megértsük, mi jelenti az egyik épületenergetikai kulcsmegoldást a jövő épületeihez, érdemes először áttekinteni a passzív- és alacsony energiaigényű (AE) házak gépészetének működését.

Az a tapasztalat Magyarországon, hogy minden gyártmány akkor ér valamit, ha a hazai disztribútor cég megfelelő terméktámogatást biztosít, illetve, hogy a termék vagy berendezés jóval alul maradhat a várakozásokon, ha nem megfelelő műszaki környezetbe építik be.
Sajnos ez a hazai piaci valóság, a szakavatott tervező és kivitelező gyakran jobb rendszereket épít a „noname” rendszerelemekből is, míg más esetben a legpatinásabb eszközök ésszerűtlen összeépítésével egy drágán üzemelő műszaki torzó keletkezik.

Ezen okok kapcsán jutottunk az elhatározásra, segítsük az olvasót abban, hogy könnyebben átlássa a piaci kínálatot és megalapozott döntést hozhasson.

Korábban a Passzívház-Magazin hasábjain találkozhatott már az olvasó a témával, mégis bíztatom, hogy csatlakozzon hozzánk, hiszen a korábbi cikksorozat nem egyszerű vérátömlesztést kapott, hanem az azóta összegyűlt számos gyakorlati tapasztalattal is kiegészítettük az írásokat.

Emellett cikksorozatunkhoz olyan referenciaépületeket is hozunk, amelyeken keresztül az olvasó „saját szemével” győződhet meg ezeknek a házaknak a teljesítményéről, mindamellett, hogy esztétikailag is megkapó, barátságos családi otthonokról beszélünk.




Mik az alapvető épületgépészeti feladatok egy passzívházban:

1. Légkezelés
2. Fűtés
3. Melegvíz-előállítás
4. Hűtés - klimatizálás
5. Világítás

Vegyük még ide 5/A pontként az összes elektromos fogyasztót a házban, melyeknek a kiválasztási szempontjairól azért is érdemes szót ejteni, mert amellett, hogy fontos részt képeznek az épület hőháztartásában, havonta adózunk majd egy rossz választás többletfogyasztása miatt az áramszolgáltatónak.

A fenti feladatok ésszerű összehangolása a passzívház-üzemeltetés egyik kulcsa. Tévedés ne essék, egy irodaház költséghatékony működtetésénél pontosan ugyanezek a legfontosabb tételek.

Mielőtt rátérünk a titokzatosnak tűnő Energiakulcs® épületgépészeti rendszerünk ismertetésére, sorra vesszük az imént meghatározott feladatokat kicsit részletesebben.


Cikksorozatunk első részében a légkezelésről írunk bővebben.

Miért is kell kezelnünk a levegőt?

A közhiedelemmel ellentétben ez nem passzívház-specifikus probléma. Bármelyik hagyományos épületben nyílászárócsere után szembesülnek azzal a problémával, hogy penészesedés jelentkezik, magas a páratartalom, olykor még haláleset is előfordul a gázkészülék égéstermékének visszaáramlása következtében.

Mi ennek az oka?

A hagyományos nyílászárók a múltban „beépített” szellőzéssel készültek, a záródó felületek közt nem volt gumitömítés, hanem takaros kis rések biztosították az oxigéndús levegőt. Ezt igyekszünk évek óta megszüntetni, hiszen a reklámok (és a szakma is!) lépten-nyomon az ablaktáblák él szigetelésének szükségességét helyezte előtérbe. Emlékezzünk csak a „Szökik az energia” szlogenre…
Olyan reklámmal kevésbé találkozhattunk, amely felhívta volna a figyelmet arra, hogy egy felnőtt embernek óránként 20 m³ (nem tévedés, HÚSZ!) friss levegőre van szüksége nyugalmi állapotban…

A második részben a fűtés lesz napirendi ponton.

Hohó, mondhatja az olvasó – aki előtanulmányokat folytatott már az interneten – egy passzívházba is kell fűtés? Sajnos igen, a hazai éghajlat mellett mindenképpen. Egy nem lakott passzívházban vagy AE* házban a fagymentesen tartáshoz valóban nem szükséges fűtés, ebben is jelentősen különbözik egy hagyományos építésű háztól.

De aki házat épít, az általában lakni is kíván benne, így el kell fogadni, hogy a komfortérzéshez minimálisan szükséges hőmérséklet biztosításához sajnos fűteni kell, bár sokkal kevesebbet, mint más épületeknél megszokhattuk.

A harmadik részben – a melegvíz-előállítás témakörében - meglepő információval fogom borzolni az olvasó idegeit.

Leendő passzívházában ugyanannyi energiát igényel majd éves szinten a melegvíz-előállítás, mint a fűtés! Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy passzívházban többe kerül a melegvíz termelés, mint egy „normális” épületben. Inkább csak azt jelenti, hogy amíg az épület fűtési- (és hűtési) energia fogyasztását töredékére tudjuk csökkenteni a passzívház technológiával, addig a hálózati hidegvíz felmelegítése pontosan ugyanannyiba kerül egy passzívházban is.

A jól megtervezett passzívház egy olyan épület, amelynek a nyári hűtési igénye minimális. Persze, ha „jól viselkednek” a lakók benne!
Ha vendégeket hívnak nagy számban, sütnek-főznek, élénken mozognak, nyitva felejtik a teraszajtót, akkor bizony megnő a belső hőtermelés, ráadásul beáramlik a kánikulai forró levegő, és akkor mégis szükség lehet nagyobb hűtési energiára!
Világítás?
Miért kell a passzívház gépészet kapcsán a világítással foglalkozni? - kérdezheti az olvasó.
Ennek két főbb oka van:
A fényforrásokon feltüntetett wattos teljesítményfelvétel az épületen belül azonos mértékű fűtőteljesítményként jelentkezik. Szokták is emlegetni, hogy egy passzívház kifűthető 10-15 db 100-as izzóval. Ennek ilyenformán akár örülhetnénk is télen, de ne felejtsük el, a villamos árammal való fűtés messze a legköltségesebb. A nyári időszakban viszont ezt a hőterhelést még ki is kell „szállítanunk” az épületből, tehát hűtési többletköltséget okoz.







Egyéb villamos fogyasztók is vannak a háztartásban…

Nagy segítség a vásárlásoknál, hogy a készülékek általában energiaosztály besorolással rendelkeznek.
Tehát mindenből „A” osztályút válasszunk, ne adjuk alább. A hűtőgépeknél ne érjük be ennyivel, lehetőleg a no-frost jelzésűeket részesítsük előnyben. Ezek ugyan valamivel többet fogyasztanak, de sosem lesz gond abból, hogy évekig elfelejtik leolvasztani a gépet…
Az „A” betű melletti + jelzések szaporítása a mosógép gyártók egyik fő célkitűzése, ennek legegyszerűbb módja a mosáshoz használt vízmennyiség csökkentése. Meggyőződésem, hogy víz nélkül nem lehet mosni, ezért az ilyen irányú fejlesztések lehetőségei behatároltak. Lesz majd javaslatunk a mosógép és a mosogatógép energia racionalizálására, úgy, hogy nem a vízmennyiséget korlátozzuk.
A jelenleg kapható TV készülékeknél is találunk energia-besorolást, de a teljes hegemóniát élvező „lapos” készülékek alapvetően energiatakarékosak (ne feledjék, a fogyasztás a képfelülettel arányosan nő, nem a képátlóval!). Ha „fogyasztási sorrendet” állítunk fel, akkor a plazmatévék üzeme a legdrágább, az LCD takarékosabb, kivéve az új neoplazma technológiát – az LCD-vel azonos kategóriába tartozik -, ez a „C” energiaosztály a tévéknél. A LED háttér-világítású LCD jelenleg a legtakarékosabb, ezek ma már szinte kivétel nélkül „A” energiaosztályú készülékek. Az eredeti cikksorozat megjelenése óta nálunk is terjed az OLED televízió, amely „übereli” az előzőeket, minden paraméterével - nyilván az árral is, szintén felülről -, erre is kitérünk.

„Tanulj mások hibájából, mert nem élhetsz addig, hogy minden hibát magad követhess el!”
A hetedik részben bemutatom az olvasónak az Energiakulcsot, amely nem csupán egy termék, nem csak egy épületgépészeti fejlesztés, hanem egy olyan „központi agy”, amely a fenti környezeti hatások mellett, azok figyelembevételével „okosan” irányítja és biztosítja az épületgépészeti rendszerelemek optimális működését.
Az – remélhetőleg nem nagyon száraz – elméleti tartalom mellett bemutatunk Önnek néhány megvalósult rendszert, működő, lakott passzív- vagy alacsonyenergiás családi házat, amelyeken keresztül gyakorlatban is megismerheti ezeknek a rendszereknek a működését és a valós, mérhető teljesítményét.
Tartson velünk!
Kardos Ferenc
Kardos Labor Kft.


További információkat olvashat az www.energiakulcs.hu oldalon.