Az energiakulcsról

Energiakulcs®: magyar éghajlati viszonyokra optimalizált épületgépészet

Az első három magyarországi minősített passzívház üzemeltetési tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a hazai éghajlaton nagyobb gondot kell fordítani az épületek nyári belső hőmérsékletének komfortzónán belül tartására, mint a passzívház technológia fellegvárának számító Németországban.

Az alacsonyenergiás házak egyik alaptartozéka, a talajhő/levegő hőcserélő által biztosított hűtőenergia a hazai viszonyok közt kevésnek bizonyult, a beépített levegős hőszivattyúval rendelkező kompakt gépek magas áruk ellenére nem kezelik ezt a problémát. Bár a kompakt légkezelő készülékekbe egy hőszivattyú van beépítve, ennek ellenére nem rendelkeznek azzal a szolgáltatással, ami a hőszivattyús technológia egyik legnagyobb erénye, hogy a gépek gázoldali ciklusfordítás révén a hűtési feladatot is képesek lennének ellátni. A kompakt légkezelő készülékek nem csak a légkezelő berendezés „kidobott” levegőjéből táplálkoznak, hanem hideg időjárás esetén külön ágon szabadtéri levegőt is használnak hőnyerésre, de kényszerűségből villamos fűtőbetéttel is rendelkeznek, mivel alacsony külső hőmérséklet esetén tisztán hőszivattyús üzemben nem képesek ellátni a fűtési és a HMV célú energiaigényt. Mivel a villamos fűtőbetét használata a legmagasabb primer energiaigényű valamennyi energiaforrás közül, így ez a műszaki megoldás nem harmonizál egy különlegesen alacsony energiaigényű építési technológia alapelveivel. (Az eredeti szöveg keletkezése óta megjelentek folyadékos talajhőnyerésre alapozott kompaktkészülékek is, amelyek passzívhűtés üzemmódra is alkalmasak lehetnek.)

Mivel a szellőztetés talajhőcserélője jelentős költséget képvisel, felmerült a gondolata a passzívház- vagy energiahatékony épületgépészet újratervezésének - a szokásostól teljesen eltérő módon.

Ez az új koncepció figyelembe veszi a Magyarországon 2010-ben érvényben lévő engedélyezési eljárásokat (nem engedélykötelesek a 20 méternél kisebb mélységben létesített hőnyerő szondák és a talajkollektorok), és a 2010-ben életbe lépett országos „H” tarifát, amely a hőszivattyúk kedvezményes áramdíját biztosítja a fűtési idényben.

Az újfajta épületgépészeti felépítés neve Energiakulcs® lett, mivel a rendszer kulcsa az energiafelhasználás minimalizálása: a fűtési-, melegvíz készítési és hűtési igényeket úgy elégíti ki optimális módon, hogy az épület primer energia-fogyasztása közben csökken, az üzemeltetés költségei pedig a többletszolgáltatás ellenére alacsonyabbak egy levegős kompaktkészülékkel ellátott rendszerénél. A kivitelezés/megvalósítás teljes költsége az ésszerűsítéseknek (fűtési puffertároló és hőcserélők elhagyása) köszönhetően szintén kisebb, mint az első hazai épületeknél alkalmazott „passzívház standard” megoldások esetén.

Az Energiakulcs® gépészeti komponenseit egy PLC alapú vezérlés működteti.

Az Energiakulcs® egy meglepően takarékos bekerülési árral rendelkező komplex összeállítás, amely szabadalmi oltalommal védett műszaki megoldás.

Az energiakulcs® műszaki felépítése

  • Energiakulcs hidraulikus rendszerirányító egység,
  • horizontális talajkollektor vagy vertikális talajszonda,
  • talajhő/víz típusú hőszivattyú,
  • bypass ággal rendelkező, hővisszanyerős szellőztető gép,
  • előfűtő/hűtő kalorifer,
  • sugárzó fűtési- és hűtési hőleadó felületek, padló vagy födém szerkezetébe integrálva,
  • indirekt fűtésű használati melegvíz-tároló,
  • szabályzó egység (PLC).
A gépészeti rendszer fűtési- és hűtési célú puffertárolót nem igényel. A szellőztetéshez talajhő/levegő hőcserélő nem kerül kiépítésre. A talajkör és a fűtési/hűtési rendszer hidraulikusan egységet képez, nincsen elválasztó hőcserélő. A teljes hidraulikus rendszer – a külső és a belső csőhálózat egyaránt – 25 %-os propilénglikollal kerül feltöltésre. Az épület hűtése free-cooling, vagyis passzívhűtés. A hőszivattyú ekkor nem üzemel, csak egyetlen keringtető szivattyú szállítja a hűtési energiát a talajkollektorból a felületi hőleadók, valamint a légkezelő hőcserélője számára.

Automatikus évszakváltás, előre programozott téli és nyári hőmérséklettartással, +/- 0,1 °C pontossággal.

Az épületbe bevitt hűtőenergia kb. 4 kW, az egyetlen működő szivattyú fogyasztása („B” energiaosztály esetén) 60 W. Ha a hőszivattyúknál elfogadott hatásfoktényezővel számolunk, akkor COP = 67! Ha ezt forintosítjuk, akkor a hűtés ilyen módon óránként 2,90 Ft-ba kerül, a legmagasabb áramtarifával (48 Ft/kWh) számolva. A költség csökkenthető „A” osztályú szivattyúval és GEO áramtarifával 1,34 Ft-ra (1 forint 34 fillér) óránként. Jelenlegi tudásunk szerint ettől takarékosabb hűtésre már nem vagyunk képesek.